top of page

Guy Helminger

Guy Helminger 1963-ban született Esch-sur-Alzette városában, Luxemburgban. 1985 óta Kölnben él és szabadúszó íróként alkot. Munkájának köszönhetően 2006 és 2016 között megjárta Indiát, Teheránt, Jement, Dél-Afrikát, Myanmart és Balit. 2006 óta Navid Kermani kollégájával közösen nemzetközi irodalmi szalont szerveznek a kölni városi parkban. Szerepelt irodalmi tévéműsorokban, számos sikeres hangjátékot jegyez, rendszeresen hívják irodalmi rendezvényekre. Ír regényeket, színdarabokat, utazásai során készített képeiből és feljegyzéseiből pedig önálló sorozatot indított – a legutóbbi kötete 2022-ben jelent meg a brazíliai utazásáról.

Guy Helminger.jpg

Guy a programról:

Meeting other poets is always inspiring. The same goes for a new landscape, new literature. Such programs are a form of learning about culture.

 

I didn't know much about Hungarian literature, culture and the land. Now I know more. And I hope I was able to give something back in the schools we were teaching in classes. 

In fact, I don't have any negative impressions at all. Writing means: You must have time to think about new impressions. Accordingly, the program was a good mix of school visits, short trips to the countryside, lectures, and time to work.

 

Do you already know what kind of poems you are going to write?

Yes, I even started to write some. These are poems that could only come into being because I saw the landscape, the lake here, and because we were on the road together. They are poems about the colors of Lake Balaton, connected with the history or the everyday life of Hungary, poems about a trip to Zamárdi, Siófok and back, poems about sitting together with other poets at the harbor of Balatonfüred, etc.

Balaton-Absinth

Morgens hob das Licht den See ins Glas

türkis und milchig und hochprozentig

 

Die Ähnlichkeit mit der grünen Fee der

Dichtung ließ mich daraus trinken

 

Balaton Balaton Balaton So schlug das Herz

während ich mit dem Fahrrad die Hügel

 

hochkroch und kein Wasser dabei hatte Dann

begann es zu regnen und ich streckte die

 

Zunge raus wie einen Fliegenfänger für die

Landschaft die satt war Erinnerung forderte

 

und Gedichte Im Wald schließlich war das

Grün so flüssig dass mir die Wörter ertranken

 

Ich füllte das Gemisch in eine Flasche und

nahm den See mit nach Hause

Das Bad

hatte Kabinen aus Holz gezimmert an den

Strand ungarischer Gedichte

 

Salvatore Quasimodo stand dort unweit von

Tagore Wir aber saßen auf einer schicken

 

Terrasse mit Blick auf den Hafen Die Yachten

trugen ihre Masten wie zu große

 

Krawattennadeln Der Wind ließ sie scheppern

Kuhglocken gleich der Plattensee grün

 

wie eine Alm weshalb wir von Höhen redeten

als käme das Denken herab vom Gebirge

 

Niemand stieg in den See um den mein

Kreislauf flimmerte wie eine Promenade

 

aus Versen und Vorhof Die Rechnung

überreichte uns der Kellner als nasses Tuch

Balatonfüred

Auf der Promenade jagten die Vögel

auf ihren Fahrrädern dahin die Federn

 

tätowiert mit dem Eisenoxid der Böden

Alles war eine Übersetzung das Sprechen

 

das Schwimmen und wie die Mineralquellen

mit den Würfelnattern spielten

 

Wir überließen uns der Herzchirurgie der

Trauben bis die Wälder in uns eintraten

 

wie Gebäude aus dem achtzehnten Jahrhundert

gefüllt mit Touristen in zu engen Ballkleidern

 

Im Sommerhaus von Lujza Blaha fiel ich vom

Sessel und sang vor Schmerzen

Veszprém-Prosa

Was bedeutet es wenn der Erzbischof

Fresken in der Basilika weiß übertünchen

 

lässt? Kulturhauptstadt Europas Sogar

der Wind wurde renoviert und war geschlossen

 

als ich die Stadt besuchte Es gab auch schöne

Momente Aber die hatten mit Menschen zu

 

tun die dort bereits lange lebten

Balaton-abszint

A reggeli nap üvegbe vonta a tavat

türkiz opálos magasfényű

 

A költészet zöld tündére

inni hívott

 

Balaton Balaton Balaton Így vert a szív

míg biciklivel a dombra

 

fölkapaszkodtam és nem volt nálam víz

Aztán esni kezdett és kinyújtottam

 

a nyelvem mint egy légykapó hogy

elfogjam a tájat mely emlékké akart válni

 

és verset követelt Az erdő folyékony

zöldjében a szavak megfulladtak

 

Egy üvegben összegyűjtöttem a keveréket

és mint értékes nedűt hazavittem a tavat.

A strandon

deszkákból ácsolt kabinok

a magyar versek partjain

 

Salvatore Qasimodo állt nem messze

Tagorétól Mi egy teraszon ültünk kilátással

 

a kikötőre A jachtok árbocai mint túlméretezett

nyakkendőtűk A szél zörgette őket

 

hangjuk mint a tehénkolompé A Balaton zöld volt

mint egy legelő amiért magas hegyekről

 

kezdtünk beszélni mintha a gondolkodás

magas hegyekről ereszkedne alá

 

Senkisem merészkedett a tóba körülötte

az erek hálózata villódzott mint egy sétány

 

csupa versből A számlát a pincér

úgy nyújtotta át mint egy nedves kendőt

Balatonfüred

A sétányon a madarak biciklin

üldözték tollaikat

 

a föld vasoxidja tetovált rájuk mintát

Minden fordítás volt A beszéd

 

az úszás és ahogy az ásványvízforrások

kockás siklókkal játszottak

 

Mi átengedtük magunkat a szőlőszemek

szívkórházának míg az erdő be nem tette

 

a lábát belénk miként a tizennyolcadik századi

épületek telis-tele turistákkal túl szűk báli ruhákban

 

Blaha Lujza nyári rezidenciáján leestem

a székről és daloltam a fájdalomtól

Veszprém-próza

Mit jelent ha az érsek fehérre meszelteti

a Bazilika freskóit?

 

Európa kulturális fővárosa Még a szelet is

felújították zárva volt amikor 

 

meglátogattam a várost Voltak szép

pillanatok is De csupa olyan emberrel

 

találkoztam akik már régen éltek ott

Schein Gábor fordítása

bottom of page